AvP Univerzum: Őslények az AvP világában

Tudomásul kellet vennem, hogy nekem is kellene írnom néha a blogra. AvP Univerzum, mint külön oldal megszűnt sajnos, egy ideig a Facebook oldal élt úgy magában. Nodika engedélyével lett eme blog létrehozva és elvben ő is fog itt cikkezni a későbbiekben. Szóval most akkor ilyen szerkesztő izé vagyok…

Hát ennek örömére akkor saját vizeimre evezek, úgy hogy az AvP vizein maradok. Úgy másfél hónapja vagy kettő, Resinek összeszedtem a Wikiájára az AvP világában fellelhető őslényeket és kitoldottam őket kis leírással. Nem tette fel a wikiájára. Az ember fegyverfát se csinálta meg… én meg nem írtam kalandra.

Előforduló "élő" őslények:

Mamut Aliens: Katlan

Smilodon Aliens: Katlan

Triceratops AvP: Requiem
Tyrannosaurus AvP: Vadászok bolygója

Klónozás

A DNS legideálisabb konzerválódási körülmények közt maximálisan 6,8 millió évig bírja ki. Viszont 1,5 millió év után már olvashatatlan méretű darabokra bomlik. 521 év a DNS felezési ideje. Tehát 521 év alatt a DNS nukleotidjai közti kötések fele felbomlik. – Persze a tudományos fantasztikumban rendszerint nem foglalkoznak ezzel.

Vadászok bolygójában leírtak szerint se ősi DNS-t használnak. Mesterségesen alkotják meg a DNS láncot. Számítógépbe felvisznek minden adatott a lényről. A gép pedig ez alapján létrehozza a DNS-t, miből klónozhatóvá válik a lény. Természetesen így kapott őslény nem valódi őslény. Csupán csak az ismereteink alapján lemodellezet mása. Első Idegen háború után ez még szokatlan módszer.

Katlan regényben szerepelt módszer jóval földhöz ragadtabb. Három lehetőség áll fent mamut és más nem régiben kihalt állat klónozására:

1, Nem fajtiszta mamutról van szó, hanem mamut és indiai elefánt hibridjéről. Még géntechnológiával természetesen a mamut gének dominálnák, de így se lenne teljesen mamut. Amennyire csak lehet a mamut génállományt helyreállítják, de a hiányzó részeket indiai elefánt génekkel töltik ki. Ezt pedig indiai elefánt hordaná ki.

2, Amennyiben találnak épp vagy alig sérült mamut spermát azzal indiai elefántot termékenyítenek meg. Folyamatos keresztezéssel pedig igyekeznének minél fajtisztább mamutot kitenyészteni. Ez roppant hosszadalmas megoldás lenne. Révén az elefántok vemhessége több mint másfél év, ivarérettséget pedig 14 év körül érik el. Az pedig nagyon kétséges, hogy a gyapjas mamut és indiai elefánt szaporodó képes utódot nemzzen, sőt a megtermékenyülés is kétséges a genetikai távolság miatt. Ha pedig egy egyedtől van sperma, akkor még a beltenyészet is komoly gondot okozhat.

3, Legideálisabb eset, hogy sikerül teljesen helyreállítani a mamut DNS-t, így az indiai elefánt egy 100%-ban mamut utódot hordana ki. Viszont nem kizárt eme esetben is különböző mamut egyedek génjei lennének összeollózva, akár különböző alfajtájúaké is.

Katlan és Vadászok bolygója nevezhető egy kánonnak, bár van egy logikai baki. Időbeli eltérés. Hajó kapitányok már tudnak az idegenekről, tájékoztatták őket, de Smaragd Zónát 200 éves kolóniának mondják, ami nem összeegyeztethető a Vadászok bolygójával. Bár ha ezen a hibán átsiklunk, akkor is felvetül a kérdés, hogy mért a hibrid megoldást választották, a géntechnológia abban az időben már elég fejlett és addigra még több DNS kivonására alkalmas mamut tetem kerülhetett elő. Az író lehet földhözragadtabb akart lenni.

Egyéb

Xenopedián egy időben az Aliens: Colonial Marines játékban debütált crusher idegen gazdatestének Ceratopsiákat is feltételeztek. Viszont a játékban csak embert látni, mint használt gazdatestet, nem hogy állatot, vagy ősállatot. Vadászok bolygója idején is még nagy szám volt a Dinosaurus klónozás. Két esemény közt pedig majd két évtized a távolság.
Predator: Homeworld képregényben Therapsidához hasonlítják a Predatorokat. Mai napig előfordul a Synapsidákra (Therapsidák ide tartoznak, az emlősök pedig Therapsidák) az emlősszerű hüllő kifejezés, mely hibás. Synapsidáknak csak közös őseik vannak a hüllőkel, ők maguk nem hüllők. Eme hüllő és emlős hibrid elképzelés miatt szokták a predatorokat is melegvérű hüllőnek lefesteni, mi képzavar. Hüllő rendszertani egység. Ettől függetlenül a kezdeti Synapsidák feltehetően nem voltak melegvérűek, ez feltételezhetően csak a Therapsidáknál jelent meg, úgymint a szőr vagy tejkiválasztás.

Lystrosaurusok, saurus ide, vagy oda, nem dínók

Predator: Concrete Jungle játékban az egyik speargun típus leírás szerint egy addigra (2030) kihalt nem földi raptor faj koponyájából készült. Raptor ragadozó madarat jelent. Madarak bár dínók, Velociraptorra, Deinonychus, Unenlagia stb.-re a raptor megnevezés helytelen. Ha pedig ezeket nem is helyesen ábrázolják (tollatlnak, hüllőszerű, hidegvérű szal, minden ami miatt nem lehet Dinosauria, sőt Avemetatarsalia se), akkor pedig főleg helytelen a raptor megnevezés. Tehát valószínűleg, amit a játék raptornak ír, az egy Jurassic Parkból ismert túlméretezett, zombinyuszikezű, pucér, Velociraptornak nevezett valamihez hasonló lény. Szal nem is földi élőlény, még inkább nem lehet így raptor. Raptorszerű jobb szó lenne.

Smilodon

Aliens: Katlan

Könyvben szereplő mamutokhoz hasonlóan hozhatták létre. Akkor tűnik fel egy példány mikor az összes hibernált állatot felébresztették és kiengedték a hajó rakterében. Ned (főszereplő srác) életét köszönheti a Smilodonnak, ugyanis az őt üldöző idegen és a macska összecsapott. A Smilodon feltehetően nem használta visszahúzható karmait, sem fogait. Mancsaival püffölte agyon az idegent, teljes harcot ugyanis nem „láthatjuk”. Könyv eseményeit túléli.

Könyv által nyújtott információk:

Kardfog nyolc hüvelykes. Kerekítve 21 centis.
Grizzly méretűnek és erejűnek írja le az író, viszont a főszereplő tinédzser szemszögéből. Így nagyobbnak is láthatja, mint amekkora valójában.
Grizzlynél tízszer gyorsabb lehet az író szerint. Grizzly 50 km/h-ra is képes… 500 km/h sebességgel rohanó kardfogú… Gepárdok alig tudják elérni a 120 km/h-t.
Oroszlánhoz képest 40%-al tudhatja szélesebbre tárni száját. A feltételes mód érdekes a könyvben, mivel ott húsvér állat van, az már nem lehet feltételes mód.
Író szerint ösztönös emlékezetében még Dinosaurusok ellen harcolt. Figyelembe véve, hogy a sci-fi írók túlnyomó többsége se jutott még el arra a szinte, hogy felfogja: madarak Dinosaurusok, így ez az író téjákozatlansága, vagy képletesen értendő ez az ősi ösztönökre. Esetleg az író tisztában van azzal, hogy a madarak Dinosaurusok, így az akkor élt terrormadarakra utalhatott.

Megadott információk alapján legvalószínűbb kardfogú a Smilodon egyezéseken felül a leletek gyakorisága így DNS forrás gyakorisága miatt, illetve neki van nagyobb popkulturális ismeretsége. Szóba jöhet még:

Xenosmilus, jelenleg csak két példány ismert és kisebb, mint a legnagyobb Smilodon faj.
Homotherium, kisebb a legnagyobb Smilodon fajnál. Ellenben a genus akár több mint egy tucat fajjal is rendelkezhetett. Amennyiben különböző fajokat kevertek össze a DNS hiányosságok pótlására, lehetséges hogy ezért nagyobb lesz eme hibrid, mint egy Smilodon. (Lásd: Liger)

Smilodon a valóságban

Tévesen kardfogú tigrisként nevezett macskaféle testfelépítése eltér a tigrisétől és nem áll közeli rokonságban sem a tigrisekkel. Begyógyult csonttörések alapján társas életet élhettek. Kihalásuk oka a környezetváltozás volt a legutolsó jégkorszak végén. Az amerikai megafauna kihalása a klímaváltozáson kívül a betelepülő emberi csoportoknak is köszönhető lehet. Egyes elméletek szerint a megtalált sírok alapján az indiánok ősei felismerték a kihalást és azt is, hogy ők okozták. Ezért is tértek át mélyen természet központú hitvilágokra. A kardfogú nagymacskák esetén a táplálékforrás megszűnése lehetett a döntő ok, nem pedig hogy levadászták őket.

Smilodonok nem voltak képesek hosszan tartó üldözésre. Lesből csaphattak le az áldozatukra. Bár kisebbek, mint a mai bengáli tigris, nagy prédaállatokra vadásztak. A kardfoguk ebben segédkezett. Nem a gerincet támadták vele, mert akkor a foguk eltörhetett volna. Úgyszintén a torkot támadták, a légcsövet. Csupán csak maiaknál nagyobb prédára vadásztak. Azért is képesek álkapcsukat 120 fokban kinyitni, szemben az oroszlánok 60 fokos száj nyitásával.

Smilodon három faját különítjük el.

Smilodon gracilis volt a legelső és legkisebb termetű mi megjelent, belőle fejlődött ki a két másik faj. Fél millió éve halhatott ki.
Smilodon fatalis Észak-Amerikában élt és körülbelül 10 000 éve halt ki.
Smilodon populator Dél-Amerikában élt, nagyobb, mint a S. fatalis. Átlag ember vállmagasságát is elérhette. Úgy szintén 10 000 éve halhatott ki.

Fajonként változó lehetett így a testtömeg. S. gracilis 60-100 kilogramm közti lehetett, míg S. populator 400 kilógrammot is elérhette. S. gracilis kis mérete ellenére képes lehetett kiszorítani a terrormadarak utolsó genusát, a Titanist.

Mamut

Aliens: Katlan

Hajó által szállított állatok közt öt gyapjas mamut is volt, a Forest Cartage nevű cég tulajdonában. Később ezeket az állatokat is kiengedik az idegenek miatt, de túlélik a káoszt.

Szereplők beszélgetése alapján nem tiszta, milyen mamutokról van szó. Szó van arról, hogy igazi gyapjas mamutok. Másik szereplő pedig úgy gondolja, hogy részben klónok, részben keresztezették őket afrikai elefánttal. Afrikai elefántos dolog egy baki lehet az írótól, mivel indiai elefánt a pótterv.

Mamut a valóságban

Kolumbiai mamut
a Primeval sorozatból

Jelenleg a tudomány 10 különböző mamut fajt különít el. Legnagyobb faj a Mammuthus columbi, vagyis kolumbiai mamut, mely Észak-Amerikában élt, feltételezhetően a legnagyobb ormányos volt, mely valaha élt. Eme faj testét feltehetően annyi szőr borította, mint egy afrikai elefántét. Legkisebb ismert faj a Mammuthus exilis mely kaliforniai Channel-szigeteken élt és kétméteres magasságot épp elérhette. Legismertebb faj a Mammuthus primigenius, vagyis gyapjas mamut, ezt a fajt próbálják klónozni és ez a faj szerepelt az Aliens: Katlanban. Eurázsia és Észak-Amerikában is élt. Utolsó jégkorszak végén halt ki, illetve Kr.e. 1500-ig Vrangel-szigeten törpenövésű alfaj fennmaradt. (Mammuthus primigenius vrangeliensis) Kriptozoológiában időnként felmerül, hogy élnek még mamutok. A felhozott bizonyítékok, köztük akár videó felvételek is vannak, viszont mind hamisítványok voltak.

Gyapjas mamutok elég jól ismertek, sajnos ennek az ára is megvan. Magyarországon „könnyen” lehet mamut maradványra találni. Építkezésre rendelt sóderben is megbújhat pár csont, úgymint folyókban, tavakban iszap által jól konzerválva. Elefántok számának csökkenésével és védettségükkel régebben új elefántcsont forrásként nem csak rozmárokra vadásztak az agyaruk miatt, hanem sok mamut agyarat is kihantoltak. Elefántcsont használati vagy dísztárgyak alapanyaga, de különböző gyógyszernek vagy potencianövelő szernek tartott „szerek” alapanyaga is. Napjainkig. Ezenfelül a fagyos vidékeken megőrződött mamutok nem új keletűek. Sok így megmaradt „egész” mamut végezte helyiek vagy kutyáik élelmeként. Egy jó hír van, hogy 1951-ben Felfedezők Klubjának gyűlésén mégsem mamut húst szolgáltak fel, hanem leves teknőst. De ezt is csak modern DNS vizsgálat miatt lehet tudni, meg az eltett falatoknak.

Mindenesetre a jégkorszak idején őseink vadásztak a mamutokra. Feltehetően ez lett a vesztük. Kedvelt elmélet még a járvány, vagy a túl gyors klímaváltozás. Többek közt mamutok esetében is hasznos információforrások a barlangrajzok. Eredetileg a mamutok szőrének színét nem gondolták túl változatosnak, a barlangrajzokon eltérő színek ellenére sem. Valójában az egyedek színe lehetett sötét barna, világos barna, illetve rozsdabarna is ugyan abban a csordában. Csoportos életmódot örökítenek meg a barlangrajzok, azt viszont nem tudjuk, hogy a felnőtt hímek a csordák részei lettek volna, vagy matriarchális volt a csordák felépítése, mint a mai elefántoknak.

Természetesen növényevők voltak. Fogazatuk erősebb volt az elefántokénál. Nyári időszakban felhalmozott zsír segített a telet kibírni. Télen is táplálkoztak, amennyiben volt rá lehetőségük. Tehát az év 365 napján hóban élő mamutok téves elképzelés. Tajga és tundra környezetben éltek. Gyakran egy elefánt azért hal meg, mert a fogai az öregség miatt kiesnek és éhen hal, mivel nem képes megrágni az élelmet. Ez mamutok esetén sem lehetett másképpen, figyelembe véve, mennyi mamut fogat lehet találni egyedül árválkodva.

Mamutok szerepe idegen bolygók kolonizációjának szempontjából

AvP szempontjából a mamutok és a megafauna klónozása koránt sem az ember általi értelem nélküli hatalommal való fellengzősködés. Folyamatos a termőtalaj degradálódás és az elsivatagosodás olyan helyeken ahol elegendő a csapadék, mint pl. Magyarországon is. Egy elmélet szerint ez oda vezethető vissza, hogy hiányoznak jégkorszak végén kihalt nagy termetű növényevők. Ezek az állatok nagy távolságokat vándoroltak és útközben táplálkoztak, ami pedig fontosabb: ürítettek. Gyakorlatilag a nagy termetű vándorló növényevők osztották el a tápanyagokat. Napjainkban a jó és rossz termőterületek közt nincs ez az állat vándorlás, így a jó termőterületeken halmozódnak fel a tápanyagok. Ehhez pedig még hozzájön a különböző természeti folyamatokon túl az ember negatív tevékenysége.

Gyakorlatilag, ha egy élhető bolygót akarnak létrehozni, egy működő ökorendszert kell felállítani. Ami pedig ma van a Földön az nem is egy kihalás utáni még helyre nem állt ökorendszer, hanem egy K-T kihalási eseményhez hasonló folyamatban lévő kihalási esemény. Így egyértelmű, hogy egy terraformált bolygóra nem csak afrikai megafauna kerül, hanem az összes többi is.

Triceratops

AvP: Requiem

Film elején Chet megöl egy alien koponyát preparáló yautját. A trófeafalon található egy Triceratops koponya.


Sárga a Triceratops koponya, vörös a pilóta koponya

Lehetséges magyarázatok

Legalapvetőbb, hogy csak egy easter egg.
Konvergens evolúció. Csak a koponyát ismerjük. Ez kiköpött mása lehet egy Triceratopsénak. Viszont a test többi részét nem ismerjük. Az is lehet, hogy két lábon járt az állat, vagy éppenséggel hat lába volt. Nem tudjuk, lehet hogy csak a koponya hasonlít ennyire.
Nincs semmilyen forrás, hogy ekkor már ilyen fejlett géntechnológia lett volna a Földön. Vadászok bolygójában szereplő T.rex is még szokatlan dolog volt a Föld bukása után.
Időutazás nem szerepel egy AvP műben sem. Illetve a Life and Death képregény legvégén felvetik, hogy most a csillámskinhead hajóval ők most az időben is utaztak.
Szóba jöhetnek a mala’kák. (Tudom, mala’kak az egyes szám… de többes számban a mala’kakák elég hülyén hangzik. Ja igen, ők a pilóták vagy űrutasok, vagy űrzsokék.) Hiszen ők elvben 1,6 milliárd éve birtokolták a Földet. Így bár szinte kihaltak, még többször járhattak az év milliók alatt itt. Tehát lehet, hogy van valahol egy bolygó tele dínókkal, mert a pilóták csináltak egy ilyet. Sőt, nem ismert meddig él egy pilóta, tehát lehet ama helyen folyamatosan klónozzák a dínókat valami miatt. Bár nem kizárt, hogy eme dínó klónozósdi dologért ama pilóta felelt, milyenek a koponyája ott van a trófea falon a predator másik oldalán. Pilóták mellet másik nagyon ősi faj a Drukathi, bár velük nem tudjuk úgy összekötni ama trici koponyát, mint a vele egy falon lévő pilótáéval.
Lehetséges volna, hogy egy földi kriptid? Emela-Ntouka egy szarvval rendelkezik. Ngoubou is úgy szintén egy szarvval rendelkezik. Így kriptidek közt sincs megfelelő.

Triceratops a valóságban

68-66 millió éves időintervallumban élt Észak-Amerika területén. A legelterjedtebb növényevő volt. Két fajt különítenek el. Triceratops horridus és Triceratops prorsus. Torosaurus genust a T. horridus idős változatának gondolják sokan. Továbbá az Ojoceratops, Tatankaceratops és Eotriceratops genusok is valószínűleg a Triceratops genusba tartoznak. Feltehetően a T. horridusból fejlődött ki a T. prorsus. Ez utóbbi faj élt a K-T kihalás idején. Triceratops szarva és nyakfodra/pajzsa élete folyamán folyamatosan változott, illetve egyedek közti eltérések is voltak. Ezért is lehetséges, hogy úgy még fél tucat Triceratops faj is létezhetett, de a tudomány jelenleg a fenti kettőt ismeri el érvényesnek. Triceratops testhosszát maximálisan 9 méteresre becsülik, súlybecslése pedig változó 6-12 tonna közt. Csak úgy, mint a többi Archosauriának neki is emlősökéhez képest könnyített volt a csontozata és légzsákokkal rendelkezhetett. Így méretéhez képest könnyebb volt.

Leletek mennyisége és rokon fajok alapján csoportosan akár nagy csordákban is élhettek. Fejlet lehetett az utódgondozásuk. Koponya orri része alapján egyesek feltételezik, hogy a Triceratops és rokonai rendelkezhettek felfújható léghólyaggal az orrnál. Ez segíthetett a kommunikálásban, rivalizálásban, esetleg támadó elijesztésében. Táplálékukat növények képezték, erős csőrük és fogaik révén keményebb növényi részeket is elrághatták. Egyes elméletek szerint húst is ehettek. Elsősorban dögöket. Bár ha dögevésre lehetséges, akkor óvatlanabb kisebb állatok friss húsként színesíthették a növény és dög étlapot.

Előkerült Triceratops bőr fosszílián talált dudorok miatt népszerű volt ama elmélet, hogy az állat tolltüskékkel rendelkezet. Ezek több centi vastag változó hosszúságú tüskék voltak. Egyes paleoillusztrátorok 10 centi hosszúságú tüskékkel ábrázolták a Triceratopsokat, míg mások akár fél méter hosszúságú tüskékkel is. Viszont újabb vizsgálatok szerint ezek csak kidudorodó pikkelyek voltak. Ettől függetlenül a Triceratops, úgymint a többi Dinosaurus nagy valószínűséggel rendelkezett tollakkal. Olyan élőhelyeken is élt, ahol hideg évszakban nulla fok alatti hőmérséklet is előfordult. Rokona a Pachyrhinosaurus perotorum pedig Alaszkában tajga/tundra környezetben élt. Kicsit távolabbi rokona a Psittacosaurus tollai viszont meg is őrződtek.

Jelenlegi "állás" szerint nem voltak ilyen tolltüskéi

Tyrannosaurus

AvP: Vadászok bolygója

Könyvben rövid ideig szerepel egy egyed, melyet egy csapat predator próbál leteríteni. A yautja csapat fele közelharci fegyverekkel próbálja a lényt elejteni, sikertelenül. A csapat másik fele plazmafegyverekkel fedezi társaikat, ha rosszul alakulnának a dolgok. Az összecsapás végkimenetele nem ismert a könyvből. Bár leírtak alapján a Tyrannosaurus elég jól tartotta magát a közelharcban, vagy talán még nyerésre is állt.

Tyrannosaurus a könyvben

Ez a zsugorfólia, bőr ráhúzva a
csontvázra, izomzat, zsírréteg alig.

A szerző két AvP univerzumban játszódó könyve alapján kedvelheti Dinosaurusokat, ellenben általa lefestett kép az akkori ismertekhez mérten elavult. Királynő nevében c. regényben egyszer Dinosaurushoz hasonlítja az idegeneket. Ez talán annak is tudható be, hogy sok paleoillusztráción zsugorfóliásak az őslények. Vagyis lesoványodottak, mintha éheznének. Így pedig a xenomorphok exoskeleton kinézetéhez hasonlítanak.

Könyvbéli Tyrannosaurus pedig Zdeněk Burian kenguru testtartású Tyrannosaurusa. A könyv 1994-es megjelenése előtt egy évvel került mozikba a Jurassic Park, melyben akkori ismeretekhez képest pontos, sőt radikálisan előremutatóan ábrázolta az őslényeket. Ilyen például a melegvérűséget. (Persze a 2015-ös Jurassic World mi a negyedik rész, már teljesen elavult, de a film elismeri, hogy ezek nem igazi Dinosaurusok.) Michael Crichton könyve, magyar címen Őslénypark, pedig 1990-ben jelent meg. Ahol bár villásnyelvük volt a Dinosaurusoknak, a Hadrosaurus fiókák tollasak voltak, a folytatásban (magyar címén Szörnyek szigete) a Tyrannosaurus fiókák rendelkeztek tollgallérral. Tehát az író a régi és az akkor vad fantáziálásnak minősülő elméleteket vegyítette.

Tehát David Bischoff elavult elméletek Tyrannosaurusát jelenítette meg a könyvében, holott ő előtte már mozivásznon és regényben is szerepelt korhoz mérten helyes anatómiájú Tyrannosaurus. Vadászok bolygójában szereplő állat anatómiájának köszönhetően nem lett volna képes így ellenállni a yautjáknak.

Klasszikus Burian féle Tyrannosaurus, könyvben így szerepel

Tyrannosaurus a valóságban

Saurian Game, szinte bármely dokumentumfélnél hitelesebb

Tyrannosaurus talán a legismertebb őslény. Így nem csoda, hogy sok elmélet született az állatról. Le kell szögezni, hogy egy 66 millió éve kihalt állatról van szó, így biztosat sosem lehet róla mondani sok dologban. Mint pl. a szociális élete, vadászati módja. Bár születetett már arról is tanulmány, hogyan téphette le a Triceratops fejét, hogy hozzáférjen a gallér mögötti húshoz. Míg más elméletek arról értekeznek, hogy dögevő volt és nagy méretével riasztotta el a kisebb ragadozókat a prédájuktól. Az megint máskérdés, hogy eddigi leletek alapján volt nálánál kisebb ragadozó, mik számára is értékelhető prédát tudtak elejteni, viszont Tyrannosaurus leletek számához mérten ezek jóval ritkábbak voltak. Dakotaraptor és Dryptosaurus egy-egy egyede ismert. (Utóbbi pedig Észak-Amerika keleti partvidékén élt, ahonnan nem ismert Tyrannosaurus lelelt.) Albertosaurus pedig feltételezhetően a Tyrannosaurus megjelenésével párhuzamosan kihalt. Nanotyrannust pedig pár kutató kivételével fiatal Tyrannosaurusként kezelik.

Tyrannosaurus genus egyetlen hivatalos faja a Tyrannosaurus rex. Ami az akkori Észak-Amerika kontinens feltételezhető egészén jelen volt. 68-66 millió éves időintervallumban élt, bár 70 millió éves Tyrannosaurus lábnyomokról is értekeztek már. (Megjegyzendő, hogy a K-T kihalást nem 65, hanem 66 millió évvel ezelőttre teszik, de 64 millió évvel ezelőttről is vannak még nem madár Dinosaurus maradványok Észak-Amerikából.) Eme pár millió év alatt a leletek alapján a faj robosztus testformáról egyre kecsesebbre kezdett alakulni, de az egyedek közti eltérés ellenére sem különítenek el ez alapján fajokat.

Leletek nagy száma talán annak köszönhető, hogy a különböző korú egyedek különböző ökofülkéket tölthettek be. Megoszlanak a vélemények a társas életről. Lehettek magányosak, párban élők, szűk családi kötelékben élők, de több felnőtt egyed által alkotott falkák is lehettek. Vadászati módszerekre is több elméletet született, de ezek is függhettek az adott élőhelytől. Ettől pedig függhet a szociális élet, ettől pedig az utódok kezelése, hogy elhajtották őket bizonyos életkor betöltése után, vagy örökre falka részei voltak. Robert T. Bakker szerint a Tyrannosaurusok nagyon szociális állatok voltak, például elülső fogaikkal kurkászhatták egymást.

T.rex és két Torosaurus. Igen, el lehet felejteni a hüllőzést.

„Kurkászni” itt inkább a tollazat fogakkal való fésülését jelenti. Figyelembe véve az eddigi tollas Dinosaurus leletek eloszlását a családfán, az összes Dinosaurus rendelkezhetett különböző fajtájú és mennyiségű tollazattal. (Illetve Dinosaurusok és Pterosaurusok közös őse is rendelkezett már tollakkal, illetve ez esetben még csak pycnofibresszel.) A Tyrannosaurus közvetlen rokonsága alapján pedig elég dús tollazattal is rendelkezhetett. Elterjedését figyelembe véve pedig teljesen megszokott látvány lehetett havas tájon vadászó Tyrannosaurus. És igen a tollak mellet melegvérű is volt, ma már nem kérdés, hogy a Dinosaurusok hideg vagy melegvérűek voltak-e. Melegvérűek voltak, bár az állandó testhőmérsékletű pontosabb megfogalmazás. Persze extrém esetek előfordulhattak, mint emlősöknél a vakondpatkány.

Legnagyobb ismert egyed „Sue” becsült mérete (csigolyák közti porc mennyiség nem ismert igazán) 12,3 más becslés szerint 12,8 méter. Élettartamuk nem ismert, eddig ismert jó állapotú leletek egyike sem természetes halált halt. Feltehetően életük végig növekedtek. Felnőtt egyedek robosztusak voltak, fiatalok nyúlánkak, gyorsabbak voltak a felnőtteknél. Futási sebességük becslése elég tág keretek közt van, 15-40 km/h közt mozog. Fiatal egyedek pedig ennél gyorsabbak is lehettek. Felnőtt egyedek testtömegének becslése is változó. 5-10 tonna köztre tehető egy 12 méteres egyed. Archosauriák minden ágánál megtalálhatóak a légzsákok (jó persze, mai krokodiloknál már csak csökevényeik), így a Tyrannosaurus is rendelkezhetett ilyennel. Becsült harapási ereje 5,8 tonna. Mivel Sue a hivatalos legnagyobb, így értelem szerű, hogy nálánál nagyobb egyedek harapása 6 tonna fölötti is lehetett.

Agyuk nagy része szaglásért volt felelős, viszont látásuk is kiváló volt ellenben a Jurassic Parkból származó közhiedelemmel, hogy a látása gyatra lett volna. Sőt, ma élő ragadozó madarakéval is vetekedhetne. (Már olyan véleménnyel is találkoztam, hogy a valaha volt legjobb látása a T.rex-nek volt.) Testméret és agyméret aránya hasonló a kutyákéhoz. Az agy felépítés eltérése miatt mégsem lehet azt mondani, hogy intelligenciája kutyákkal egyszintű lenne. Ellenben ma élő Dinosaurusok agyfelépítése se hasonló a kutyákéval, a hollófélék mégis képesek a kutyákat intelligenciában túlszárnyalni. Ma élő Dinosaurusok, a madarak és a Tyrannosaurus agya közt is van eltérés. Ezek alapján a Tyrannosaurus nem is volt olyan intelligens, mint egy kutya, azért a filmekben, könyvekben és képregényekben látott szinte ostoba ragadozónál jelentősen intelligensebb volt.

Mért jó a Dinosaurus és más nagyon régen kihalt állatok klónozás?

„Csak, me’!” – Magyarán mert képesek rá. Vadászok bolygójában egy vadászparadicsomot építettek Blioron, ahol a legkülönfélébb állatokra vadászhattak a pénzes emberek. Meg persze egy tradicionális beavatási bolygó is volt a predatoroknak, szóval volt pofára… csáprágóra esés mikor belefutottak a T.rex-be.

Második Idegen háború alatt nem igazán folyhattak gyarmatosítások, elvégre az elején még az a félsz is fennállt, hogy az emberiséget kiirtják az idegenek. Persze emberiség kerekedett felül és a gyarmatosítások is folytatódtak. Így nem kizárt, hogy több bolygón is olyan mesterséges bioszféra van, amiben jó rég kihalt földi őslények vannak.

No meg, ha lehet földi őslényeket klónozni, akkor más bolygók őslényei sem lehetnek már akkora kihívások.

Források, képforrások:

http://reviverestore.org/projects/woolly-mammoth/

http://www.cbsnews.com/news/harvard-scientists-bringing-the-woolly-mammoth-back-from-extinction/

http://johnconway.co/

http://primeval.wikia.com/wiki/Columbian_Mammoth

http://dantheman9758.deviantart.com/art/Smiley-206012507

https://www.balicharm.com/blogs/news/sunda-clouded-leopard-skull-sabre-tooth-kalimantan-borneo

https://en.wikipedia.org/wiki/Amphimachairodus

https://en.wikipedia.org/wiki/Homotherium

https://en.wikipedia.org/wiki/Xenosmilus

https://en.wikipedia.org/wiki/Smilodon